Hogyan illeszkedik az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv a Zöld Megállapodáshoz?

Az Európai Unió stratégiai menetrendet dolgozott ki az éghajlatváltozás kezelésére és az európai gazdaságnak egy klímasemleges, zöld és igazságos társadalommá történő átalakítására. Az európai éghajlati törvény (2021) jogilag kötelezi az EU-t, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását, és 2050-re elérje a karbonsemlegességet.

Az európai épületek az elfogyasztott energia 40%-áért és az energiával kapcsolatos közvetlen és közvetett üvegházhatású gázkibocsátás 36%-áért felelősek. Ugyanakkor az energiaválság rámutatott arra, hogy a fogyasztók energiaszámláinak csökkentése és az energiaszegénység enyhítése érdekében fontos az európai épületek tömeges felújítási hullámának elindítása. A célok elérése érdekében az EU-nak felül kellett vizsgálnia a fő építési törvényt, az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvet (EPBD) és más területeket, hogy azokat az új célkitűzésekhez igazítsa.

Két évig tartó vitákat követően az uniós intézmények (az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács) 2023 decemberében kompromisszumos megállapodásra jutottak az irányelvről, amelyet az Európai Parlament és a Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsa 2024 márciusában és áprilisában hivatalosan jóváhagyott, és 2024. május 8-án az EU Hivatalos Lapjában kihirdetésre került. Az uniós tagállamoknak mostantól 2026. május végéig kell alkalmazniuk az irányelvet (kivéve, ha a rendelkezésekre vonatkozóan más konkrét határidők vannak megjelölve).

Mi a terv a fosszilis tüzelőanyagokkal?

A támogatások leállítása és fokozatos megszüntetése

Az önálló fosszilis tüzelésű kazánok támogatása 2025-től tilos lesz.

Az uniós tagállamoknak meg kell határozniuk, hogyan fogják a fűtési rendszereket szén-dioxid-mentessé tenni, hogy 2040-ig fokozatosan kivonják a fosszilis tüzelőanyagokat a fűtésből és hűtésből. Ez egyértelmű uniós szintű jogalapot teremt a tagállamok számára, hogy a hőtermelőkre, a felhasznált tüzelőanyag típusára vagy a fűtéshez szükséges megújuló energia minimális arányára vonatkozó követelményeket határozzanak meg.

2050-re minden épület nulla károsanyag kibocsátású lesz

A cél az, hogy 2050-re Európa teljes épületállománya nulla károsanyag kibocsátásúvá váljon, úgynevezett zéró kibocsátású épületek (ZEB), átmeneti célokkal:

•    2028-tól kezdődően: Minden új,közintézmények tulajdonában lévő épületnek ZEB-nek kell lennie.
•    2030-tól kezdődően: Minden új épületnek - mind magán-, mind köztulajdonban lévőnek - ZEB-nek kell lennie.
•    2040: A tagállamok nemzeti szinten további köztes célokat határoznak meg a meglévő épületekre vonatkozóan nemzeti épületfelújítási terveikben.

Hogyan fogják ösztönözni a felújítást?

Minimális energiateljesítményre vonatkozó szabványok

Minden tagállamnak el kell fogadnia saját nemzeti célkitűzéseit, hogy csökkentse az épületállomány átlagos primerenergia-felhasználását a lakóépületekben:

1.        16%-kal 2030-ig (a 2020-as szinthez képest);
2.        20-22% 2035-ig (a 2020-as szinthez képest).

Annak biztosítása érdekében, hogy az EU legrosszabb teljesítményű épületeit fokozatosan felújítsák, az EPBD előírja, hogy az átlagos primerenergia-felhasználás csökkenésének legalább 55%-át az egyes országokban a legrosszabb teljesítményű épületek 43%-ának felújításából kell származnia. A felújítások pénzügyi ösztönzőinek (elsősorban) a kiszolgáltatott háztartásokat, az energiaszegénységben élőket és a szociális lakásokban élőket kell megcélozniuk.

A nem lakóépületek esetében a fokozatos javulásnak 2030-ig a legrosszabb teljesítményt nyújtó épületek legalább 16%-ának, 2033-ig pedig 26%-ának felújításához kell vezetnie. A nemzeti épületállományhoz való alkalmazkodás érdekében bizonyos épületkategóriák esetében mentességeket állapítanak meg.

Hőszivattyúk mint megoldás?

A hőszivattyúk szerepe

Az EU-ban a háztartások energiafelhasználásának többsége (80%-a) fűtésből, hűtésből és használati melegvízből származik. Ezért Európa ellenállóbbá tétele érdekében az uniós épületeket fel kell újítani, és a hőszivattyúk várhatóan széles körben elterjedt megoldássá válnak mind az új, mind a meglévő épületek esetében.

A hőszivattyúk különböznek a hagyományos fűtési rendszerektől, például a gázkazánoktól és a kályháktól, mivel a fűtéshez nem égetnek el fosszilis tüzelőanyagokat, és a rendszer működtetéséhez csak villamos energiára van szükségük. A hőszivattyúk energiatakarékosabbak, mint a kazánok, csökkentik az energiaszámlákat, és jelentősen csökkentik a CO2-kibocsátást. Ezen túlmenően a hőszivattyúknak olyan előnyei vannak, mint a telepítés sokoldalúsága, kompaktsága és a környezetbarátabb megoldás, ami vonzó választássá teszi őket a kazánok kiváltására mind otthoni, mind kereskedelmi célú felhasználás esetén.

A Panasonic kész hozzájárulni a fenntarthatóbb épületállományhoz

A Panasonic által kínált rendkívül hatékony és fenntartható fűtési és hűtési megoldások alapvető, sőt szükséges elemei ennek az átállásnak. Nemcsak 2050 felé, hanem már a 2030-ra és 2040-re kitűzött köztes célok eléréséhez is.

Ezek a fontos szakpolitikai jelzések megerősítik a Panasonic elkötelezettségét a lakó- és nem lakóépületek számára egyaránt kényelmes és fenntartható megoldásokba történő beruházások iránt, amelyek folyamatosan bővülnek. Ezt példázza az új, rendkívül innovatív levegő-víz hőszivattyú Aquarea T-CAP M sorozat közelmúltbeli bevezetése. Az európai lakóépület-állomány egyik legnagyobb gátját ma a többlakásos épületek jelentik. A T-CAP M sorozat 20 / 25 / 30 kW-os teljesítménnyel rendelkezik, és akár 300 kW-ig is skálázható. Kompatibilis a meglévő radiátorokkal, ami alkalmassá teszi mind a többlakásos épületek, mind a könnyű kereskedelmi épületek korszerűsítésére. Még -15°C-os külső hőmérséklet esetén is képes 75°C-os fűtővizet előállítani.

A Panasonic által biztosított berendezések a nem lakóépületek, különösen a kereskedelmi épületek szén-dioxid-mentesítésében is fontos szerepet játszanak. Az újonnan bevezetett ECOi-W AQUA G-BLUE, egy nagyteljesítményű levegő-víz hőszivattyú, a következő lépcsőfokot jelenti kereskedelmi portfóliónkban.

Intelligens megoldások

Egy másik kulcsfontosságú trend az épületautomatizálási rendszerek, felügyeleti és vezérlő eszközök fejlődése, amelyek lehetővé teszik az épületek tulajdonosai, kezelői, lakói és fogyasztói számára, hogy nagyobb rálátásuk és részvételük legyen a fűtési, hűtési, szellőzési és használati melegvíz-rendszerek működtetésében, proaktívabb szerepet vállalva és javítva a végfelhasználók kényelmét. APanasonic keményen dolgozik azon, hogy folyamatosan különféle összekapcsolt megoldásokat kínáljon, és ennek további erősítése érdekébennemrégiben jelentette be partnerségét a tado°-val, az energiaszabályozási megoldások német szolgáltatójával.

A Panasonic számos fűtő- és hűtőberendezést kínál lakó- és nem lakóépületek számára, amelyek nélkülözhetetlenek az épületek energetikai átállásának lehetővé tételéhez és a Green Deal azon céljainak eléréséhez, hogy 2050-re megszűnjön az európai épületállomány szén-dioxid-kibocsátása. A Panasonic folyamatos beruházásai az innovációba és a portfólió bővítésébe mutatják a vállalat elkötelezettségét és bizalmát e cél elérése iránt.